Hosszú ideig vezető nélkül maradhat a BKK, a gazdasági mellett politikai válság is sújtja Budapestet

Walter Katalin lemondása a Budapesti Közlekedési Központ vezetéséről politikai válságba sodorta a csődközeli helyzetbe sodródott fővárost. 

Az Index korábban arról írt, a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a BKV beszámolóját mindössze 4 ember szavazta meg a 33 fős Fővárosi Közgyűlésben, köztük maga Karácsony Gergely főpolgármester. A DK, a Tisza Párt, a Kutyapárt, a Fidesz és a Podmaniczky Mozgalom is elutasította a főpolgármester előterjesztéseit. A Fővárosi Közgyűlés május végi döntése után, amely eredménytelenné nyilvánította a BKK és BKV vezetői pályázatát, Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója benyújtotta lemondását. Karácsony Gergely Walter döntése miatt egyértelműen Vitézy Dávidot tette felelőssé. Úgy fogalmazott,

A főváros csődközeli helyzete láthatóan veszélyezteti, az alapvető közszolgáltatásokat is, azt pedig jelenleg senki sem tudja, hogy meddig van ezekre elegendő pénz.

Ismert, Karácsony Gergely főpolgármester – a Fővárosi Közgyűlés baloldali és tiszás képviselőivel – olyan költségvetést fogadott el, amely nem tartalmazza a szolidaritási hozzájárulást, amelyet Budapestnek kell befizetnie a költségvetésbe. Karácsony azzal indokolta a nyilvánvalóan hibás büdzsé elfogadását, hogy a főváros megtámadta a szolidaritási hozzájárulást, ám egyelőre ezt a fizetési kötelezettséget nem függesztette fel a bíróság. Ezért a Magyar Államkincstár egy jelentős összeget zárolt a főváros számlájáról.

Ebben a súlyos, csődközeli helyzetben mondott le Walter Katalin a BKK éléről, vagyis a fővárosi tömegközlekedésért felelős önkormányzati fenntartású intézmény vezető nélkül maradt. Közben Karácsony Gergely pénteken 10 percre leállította a tömegközlekedést, ezzel zsarolva a kormányt, hogy pénzt adjon a főváros működésére. A főpolgármester hosszabb leállást is előrevetített, miközben a fővárosi cégeknél belengette, hogy a munkabérek egy részét vissza kell tartani: a munkavállalók megkapják nettó fizetésüket, ugyanakkor a 33,5 százalékos elvonásból a főváros működését kellene finanszírozni, legalább átmenetileg. Az adó- és járulékbefizetési kötelezettség megszegésével ugyanakkor súlyos törvénysértéseket követnének el a munkáltatók. Ilyen helyzetben tehát egyáltalán nem meglepő, ha senki sem pályázik a BKK vezetésére.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán